Magyarok Nagyasszonya-templom – Keszthely

A templom bemutatása

Keszthely egykori ferences temploma a kolduló szerzetesrendek középkori építészeti tevékenységének egyik legnagyobb méretű hazai emléke. A keletelt templom három részből áll: a neogót XIX. sz.-i toronyból, ill. az előcsarnokból, az öt boltszakaszos templomhajóból és a nyolcszög három oldalával záródó szentélyből. Falai tört kőből épültek, s csak az élek, meg a tagozott részletek készültek faragott kőből.(Érdekességként ide kívánkozik, hogy röviden szóljunk  a korabeli templomépítési módról. Az alaprajnak megfelelően előkészített zsaluzatba szórták bele a tört követ, amit oltatlan mésszel töltöttek ki, és vízzel öntötték le, így a kövek gyakorlatilag összeégtek. A boltíveket aláállványozva, a faragott köveket szorosan egymás mellé téve, az ék alakú zárókő behelyezésével feszítették ki.)

A templom külsejét négyszer lépcsőzött hatalmas gótikus támpillérek tagozták, melyek között a falakban kőrácsos ablakok helyezkednek el. Északi oldalához teljes szélességében csatlakozik a négyzetes, zárt udvart magába foglaló kolostor, délről a Szt. Anna kápolna. A templom alaprajzilag tipikus képviselője a hazai ferences kolostoroknak.