IDESEREGLIK, AMI TOVATŰNT…
a József Attila Emlékház állandó kiállítása (2012)
József Attila (1905–1937) élete 1936 nyarától kapcsolódik Balatonszárszóhoz. Augusztustól szeptember közepéig pihenéssel, udvarlással és versírással töltötte napjait a Palota panzióban, s örömmel foglalkozott Etus gyermekeivel, komolyan véve a jó szóval oktató, játszani is szerető nagybácsi szerepkörét.
„Ez volt az utolsó szép nyara. Lesülve, meghízva, frissen tért haza, büszkén szép verseire” – emlékszik vissza erre az időre Németh Andor. A hullámok lágy tánca…, a Balatonszárszó című és a Jaj, majdnem… kezdetű költeményekbe „belevarázsolta a gazdag nyár minden sugarát és hevét”.
Másfél évvel később, 1937. november 4-én, csikorgó télidőben látta viszont a szép emlékezetű nyaralót. A jól fölszerelt budai szanatóriumból ide irányította orvosa, hogy családi körben, állandó és gondos felügyelet mellett folytatódjék a további „relatív gyógyulás”. A súlyosan depressziós költő azonban fölöslegesség-érzéstől, kishitűségtől szenvedett, s egyfolytában az öngyilkosság gondolata foglalkoztatta. Nővérei csak nagy nehézségek árán tudták megteremteni az ápolás feltételeit. Kezdetben fűteni sem tudtak az épületben, beázott a mennyezet, jéghideget leheltek a falak. Kétheti fagyoskodás után beköltöztek a Balaton-partról a villasorra, a Horváth panzió két szobájába. Ekkor szemmel láthatóan javult a költő állapota. Rá-rátörtek még a kényszerképzetek, a sírógörcsök, de esténként sokat beszélgetett nővéreivel. Gyermekkori emlékeket idéztek föl, napközben sokat sétáltak a faluban.
November 28-án szerelme, Flóra látogatta meg, december 2-án – a halálát megelőző napon – a Szép Szó vezérkara és az orvosa is fölkereste. Barátai új kötet-lehetőségről, lektori állásról és a régen várt Baumgarten-díj odaítéléséről hoztak „biztos” híreket.
Másnapra mintha kicserélték volna, újra tervezgetett. Nővéreivel gyengéd és segítőkész volt egész nap. Még az ebédet is megette, ami addig nem volt szokása. Újságot olvasott, mókázott a gyerekekkel, leveleket írt. Este – miközben Etus kenyeret dagasztott, Jolán a kicsiket fürdette – sétálni indult. Nem sokkal később kopogtattak: a halálhírét hozták. 19 óra 35 perckor a balatonszárszói állomáson a menetrendben nem szereplő, induló tehervonat halálra gázolta. Jolánt a sorompónál csendőr tartóztatta föl, mögötte feküdt a halott költő, Nagy-Magyarország térképével letakarva.
December 5-én a református egyház szertartásrendje szerint temették el nővérei, a helybeli kíváncsiskodók és a Pestről érkezett barátok, tisztelők – valamint Faludy György emlékei szerint – öt csendőr jelenlétében. A szárszóiak bolond hírét keltették az öngyilkos ismeretlennek. Öt évvel később, amikor Budapesten, díszsírhelyen újratemették József Attilát, már a legnagyobb költőként tartották számon, szerte az országban.
Valachi Anna
A balatonszárszói villasoron lévő, Európai Uniós forrásból 2012-ben megújt egykori Horváth-panzió ad otthont az új József Attila-kiállításnak. Ebben a házban töltötte utolsó napjait a súlyos betegségből lábadozó költő. 1937. december 3-án este innen indult arra a sétára, melyről nem tért többé vissza. 19 óra 35 perckor a balatonszárszói állomásról induló tehervonat halálra gázolta. A kiállítás a költő életének utolsó időszakát idézi fel, és abból visszatekintve állít emléket az egész életműnek a Petőfi Irodalmi Múzeum anyagából, valamint magántulajdonban lévő dokumentumok, fotók, tárgyak segítségével.
Az aktív befogadásra késztető, látványos, új belső térszerkezetben ritmikusan elrendezett anyag szellemi kozmosszá varázsolja az impozánsan tágas emlékezőhelyet. A térbe iktatott oszlopok, beugrók, pihenőszigetek révén részleteiben is bemutatja a költő tárgyi hagyatékát, lírai univerzumát, azt példátlanul sokrétű költészetet, melynek az eszmélkedés mellett az emlékezés volt a legfontosabb ihletője.
Az érzelmekre ható, ugyanakkor tényszerű, érdemi információkat és szenzációs dokumentumokat (például József Attila félben maradt Rorschach-tesztjének megfejtését), eddig még nem publikált fotókat is felmutató tárlat egyedi a maga nemében. Szerelemvágyról, szenvedésről, halálról szól, mégis minden korosztály érdeklődésére számot tarthat. A családdal érkezőknek olyan játékos-kreatív közös befogadást kínál, amelyek segítségével a gyerekek is sok mindent megérthetnek a tragikus sorsú költő életproblémáiból és költészetéből.